Roska Tamás tudományos előadás
A XXXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Agrártudományi Szekciójának programját tanulmányozva egy újítást fedezhetünk fel. Az OTDT 2017-ben hozta létre a Roska Tamás tudományos előadások intézményét, amelyet első alkalommal 2019-ben, összesen 16 tudománykörben tartanak meg. A kezdeményezés fő célja a kutató életműve előtti tiszteletadás mellett a felsőoktatásban résztvevő hallgatók, kutatók tehetséggondozása, tudományos tevékenységük támogatása. A Roska Tamás tudományos előadás megtartására pályázat útján doktorjelöltek, doktoranduszok, posztdoktorok jelentkezhetnek, akiknek kutatómunkája az adott területen kiemelkedő teljesítménnyel párosul. Az előadás maximum 20 perc időtartamú, magyar nyelvű, élőszóban hangzik el a konferencia plenáris ülésén.
Az Agrártudományi Szekcióban az OTDT tudományterületileg illetékes szakmai bizottságának döntése értelmében a Roska Tamás tudományos előadás megtartására irányuló pályázat nyertese első alkalommal Nyerges-Bohár Zsófia, az Állatorvostudományi Egyetem Állatorvostudományi Doktori Iskola doktorjelöltje. Előadásának címe: Stressz és a teljesítmény, avagy a szívfrekvencia-változékonyság jelentősége versenylovakban. Munkájának összefoglalója a lentiekben olvasható, a bemutatkozó videójából pedig az is kiderül, hogy milyen szempontokat tart fontosnak egy-egy előadás megtartásánál.
https://drive.google.com/file/d/1dL_1UOYePkh4lCEANQl9qPdULiAYDYo2/view
Dr. Csihon Ádám
Dr. Nyerges-Bohár Zsófia Stressz és a teljesítmény, avagy a szívfrekvencia-változékonyság jelentősége versenylovakban című előadásának összefoglalója:
A lósportok fejlődésével a lovak egyre nagyobb igénybevételnek vannak kitéve edzésen és versenyen egyaránt. A sok szállítás, az intenzív lótartás és a megnövekedett fizikai terhelés együttes hatása igen nagymértékű stresszt jelent az állatoknak. Mindemellett úgy tűnik a stressz-szint, a stressz-tűrőképesség és a lovak habitusa legalább annyira megmutatkozik a versenyeredményekben, mint az aktuális kondíció. Ezt figyelembe véve a pulzus, illetve a teljesítményvizsgálatokon gyakran mért vérparaméterek mellett ill. helyett a kortizol hormon koncentrációját, illetve a szívfrekvencia-változékonyságot (heart rate variability, HRV) vizsgáltam versenylovakban. Kutatásaim célja tehát a versenylovakat érő stressz mértékének vizsgálata, különös tekintettel a kortizol hormon és a HRV sportélettani szerepének felderítésére.
Egy részben etológiai alapon is nyugvó felméréssel kimutattam, hogy a galopplovak alaptermészete szignifikánsan befolyásolja a terhelésre adott stressz válasz erősségét.
Ezután az aerob, állandósult állapotban (steady state) végzett terhelés, illetve az anaerob maximális terhelés HRV mutatóit vetettem össze, illetve vizsgáltam a valós versenyhelyzet mentális stressz hatását ügető lovakban. A verseny előtti anticipációs stressz jelenség frekvencia-analízissel kimutatható volt. Nyugalomban rögzített HRV paraméterek változását is követtem hosszabb edzésprogram során. Megállapítható volt, hogy a 4 hónapnyi versenyre való felkészítő edzés hatására galopp és ügető lovakban is erősödő paraszimpatikus tónus mérhető.
Vizsgálataim rávilágítottak a versenylovak stressz-állapotának sportélettani jelentőségére, illetve a HRV-analízis, mint nem invazív edzés-követési lehetőség előnyeire. Reményeim szerint eredményeim közlése felhívja a versenylovak között dolgozó állatorvosok, trénerek és zsokék figyelmét a lovakat érő stressz csökkentésének fontosságára, illetve a tudatos edzés és edzés-tervezés szükségességére.
